MIXTRADE - A hűtött és fagyasztott élelmiszerek szállítására

Fairtrade Foundation szervezet vezetői szerint ezek a jóslatok még jobban kellene, hogy ösztönözzék a politikusokat arra, hogy odafigyeljenek a mezőgazdasági feladatokra. Szerintük a nagy konszernek helyett, a kicsi, élő farmoknak jött el az ideje, és ezek létrehozását kellene inkább ösztönözni.Hosszútávon ugyancsak problémát okoz a világ élelmiszerellátásában az egyre nagyobb térigényű bioüzemanyag termelés is, hiszen számos, helyen ahol eddig búzát és más takarmányt termesztettek, ott most speciális növényeket vetnek, mivel ez jelenleg több profittal kecsegtet.

A létminimumon élők az olcsót, nem az akciósat keresik

Az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegényebb fogyasztói csoportok körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék - derül ki a GfK Hungária legfrissebb, a létminimumon élő, szegénynek nevezhető csoport fogyasztását vizsgáló felméréséből. A szegénységhez vezető főbb társadalmi jelenségek (alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség stb.) valamennyi szegény településen megmutatkoznak. Ebből szinte egyértelműen következik, hogy - kivéve az agglomerációs településeket - ha valaki kistelepülésen él és nincs munkája, nagy valószínűséggel a szegény fogyasztók közé kerül.

Ma Magyarországon több mint 3 millió ember él a létminimumon, vagyis szegénynek nevezhető. Ennek a nagy létszámú csoportnak a fogyasztását térképezte fel legfrissebb felmérésében a GfK Hungária. Érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy valaki szegény, jelentős költéssel jelenik meg a piacon, viszont számára máshol vannak a fókuszpontok.

A tartósan korlátozott anyagi körülmények között élők életét nagymértékben befolyásolja mennyi szabadon elkölthető jövedelmük marad a fixen jelentkező költségek mellett. A lakhatás költségei (áram, gáz, hitelrészletek) nőttek az elmúlt években, így ez a napi cikkekre elkölthető forintok összegét korlátozta. Mivel enni és inni mindenkinek kell, felmerül a kérdés, vajon hogyan reagált ez a nagy létszámú réteg a megváltozott körülményekre.

Minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg aránya a teljes fogyasztói kosárban - emelik ki a piackutatók. A 2004-2007 közötti javuló tendenciát megtörte a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság. Az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de a megemelkedett lakhatási költségek (hiteltörlesztés, áram és gázdíj) és a csökkenő jövedelem miatt a szegényebb fogyasztók jelentősen visszafogták élelmiszer-vásárlásaikat - mutatnak rá a GfK szakemberei.

A legtehetősebb települések közel négyszer annyi vásárlóerővel bírnak, mint a legszegényebbek - állapítja meg a GfK Hungária Általános Vásárlóerő Index 2009-2010 tanulmánya.

Forrás: Marketinginfo

2010.06.01.

Stagnál a csirke ára

Idén elmaradt a "hagyományos" tavaszi baromfihús-áremelés; jelentős drágulás a Baromfi Terméktanács szerint a következő néhány hónapban sem várható. A tojás iránti kereslet azonban továbbra is élénk; az átmeneti tojáshiány unió-szerte fölhajtotta az árakat.
Bár a gazdasági válság a napi fogyasztási cikkek piacát a tartós fogyasztási cikkekénél kisebb mértékben sújtotta, idén mégis elmaradt az április végén, május elején időszerű áremelkedés a baromfitermékeknél. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint nem valószínű, hogy a következő hónapokban komolyabb, két-három százalékosnál nagyobb áremelést tudnak majd érvényesíteni.

Az elnök úgy véli, hogy a baromfihús - ha a gabonapiaci ármozgást figyelmen kívül hagyjuk - egész Európában tartósan alacsony árszintű termék marad. Mivel nagy mennyiségben, hatékonyan, iparszerűen elő lehet állítani, világszerte évről évre nő a baromfihús-fogyasztás, elsősorban a sertéshús, és marhahús rovására.

Forrás: Agroline

2010.05.18.

Átalakulnak a fogyasztói és vásárlási szokások!

Válságban húskészítményt, energiaitalt, kávét és ásványvizet veszünk!

Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma értékben 2 százalékkal emelkedett 2008. december-2009. novemberben, az előző hasonló időszakhoz képest, a Nielsen piackutató vállalat által mért 90 termékcsoportból. Átlag felett nőtt a legnagyobb forgalmú élelmiszerek közül értékben például a húskészítmény, kávé, ásványvíz és gyümölcsjoghurt bolti eladása.

Ha a mennyiséget tekintjük, akkor a bolti eladásnál, 2008. december-2009. novemberben mínusz 1,5 százalékot regisztrált a Nielsen, az előző hasonló időszakkal összehasonlítva. Figyelemre méltó, hogy értékben a forgalom növekedésének mértéke lassult. Ugyanakkor a mennyiségi csökkenés üteme javult; mivel 2007. december-2008. novemberben még 3,5 százalékkal kevesebb élelmiszert adtak el, mint egy évvel korábban.Összességében a Nielsen által mért élelmiszer kategóriák éves kiskereskedelmi forgalma meghaladja az 1 300 milliárd forintot.

Az átlagok mögött sokféle különbség rejlik. Értékben átlag felett és mennyiségben is nőtt 2008. december–2009. novemberben, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva, például az ásványvíz, gyümölcsjoghurt, kutyaeledel, margarin és jégkrém kiskereskedelmi eladása, a nagy forgalmú kategóriák közül.

Kiemelkedően nőtt a bolti forgalom energia- és sportitalból, mennyiségben 31, értékben 20 százalékkal. Azon kívül igen pozitívan alakulnak a trendek például teánál és rizsnél.

Az élelmiszerek beszerzési helyei tovább koncentrálódtak. A hipermarket piaci részesedése 30 százalékról 31-re emelkedett, egyik évről a másikra. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres bolttípus piaci részesedése 32-ről 33 százalékra nőtt. Ezt a 2 százalékpontot a hagyományos, legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletektől vették el. Változatlan a 201-400, és a hagyományos 51-200 négyzetméteres boltok 18, illetve 9 százalékos mutatója.

(Forrás: Világgazdaság online)